A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kör jelenlegi elnöke, Czika Tihamér emlékezett: a kört 1993-ban az akkori joghallgatók egy csoportja hozta létre, majd 1996 őszétől vált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szakosztályává. 1996-tól kezdődően évente ötven helyet biztosítottak az egyetemre felvételiző magyar diákok számára. Az eredeti cél a jogi szakmában már tevékenykedő szakemberekkel való tapasztalatcsere volt. Később lehetőség nyílt nagyobb rendezvényekre is. 1999-ben sikerült megszervezni az első parlamenti látogatást. 1996-tal kezdődően az ELTE Jogi Karának nyári egyetemeire küldenek diákokat. Idén márc. 25-én szeretnének Bukarestbe látogatni, és a parlamenten kívül megnéznék az Alkotmánybíróságot és az RMDSZ központi székházát is. /Varga Zsuzsa: Feltette az első X-et a Jurátus Kör Feltette az első X-et a Jurátus Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2007. április 25.
Szokásosnak mondható támadás érte az EMI-t egy szélsőséges román szervezet részéről a Kárpátia-koncert kolozsvári megszervezése után. Ezzel párhuzamosan támadta az EMI-t egy magyar etnikumú szélsőséges liberális. Ezek a liberálisok kevesen vannak, közpénzek garmadája szükséges működésben tartásukhoz. Ez a mostani támadás tartalmazza szinte az összes olyan, az SZDSZ által használt toposzt, amelyet a megnevezett párt használ. Joggal tarthatunk attól, hogy Erdélyben is meghonosodik ez a beszédmód, írta Bagoly Zsolt. A támadó liberális szerint szélsőjobboldali az, aki: nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Czika Tihamér Transindex-közeli RMDSZ-es alkalmazott blogger, saját bevallása szerint szabadkőműves, aki blogján rendszerezte az érveket. Czika Tihamér az EMI-t egy platformra helyezte a szélsőséges Noua Dreaptával. Czika felvázolta az alaptételeket. Szerinte szélsőjobboldali az, aki nemzeti szellemben való nevelésben gondolkodik, fontosnak tartja a történelmi érzést, aggódik az országhatárok által tőle elválasztva élő magyarokért, hangsúlyozza a népfogyatkozás veszélyeit, foglalkozik a második világháborúval és az „ősmúlttal”, konkrétan a honfoglalással. Czika Tihamér második ideológiai csomagja az Ultrakonzervativizmus és kereszténységmánia címet viseli. Ebből kiderül, hogy a szélsőjobboldali ember ellenzi a kommunizmus, szocializmus és liberalizmus nevű közösségromboló eszméket, szeretné megvédeni a keresztény értékeket, „egészséges családot” szeretne, tehát „nyíltan” homofób és abortuszellenes, rendezvényeiken esetenként jelen vannak a „nemzeti egyházak”, papok, teológusok. Ráadásul „muszlimfóbiája” is van. A szélsőjobboldaliak továbbá elutasítják a globalizációt a kultúrában és a kereskedelemben egyaránt, „immigráns-ellenesek” és paranoiásan félnek a többség rendőreitől. ”Szervezkedjünk, hogy átvegyük a hatalmat” érzés jellemzi a szélsőjobboldaliakat, derül ki Czika Tihamér következő szempontjából. A szélsőjobboldali a nacionalista gondolatot terjeszti a fiatalság körében. Czika Tihamér mindebből levonta a következtetést: az EMI sötét és káros. /Bagoly Zsolt: Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. május 9.
Bagoly Zsolt megnézte Czika Tihamér RMDSZ-es alkalmazott fiatalember blogját, vajon milyen reakciók érkeztek az ő cikkére /Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok, Erdélyi Napló, ápr. 25./ Czika ugyanis előzőleg kifejtette, szélsőjobboldali az, aki nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Bagoly Zsolt azt tapasztalhatta, hogy Czika bologjából az EMI-re vonatkozó bejegyzését valamennyi hozzászólással együtt magyarázat nélkül törölte. Örvendetes, írta Bagoly, hogy egy szélsőséges nemzetellenes liberális töröl egy olyan bejegyzést, melyben azt akarja elhitetni, hogy egy nemzeti elkötelezettségű szervezet szélsőjobboldali, az erdélyi magyarság pedig ezt azért nem veszi észre, mert maga is nacionalista. Bagoly Zsolt ajánl még Czikának további törlésre vagy módosításra szoruló bejegyzéseket. Ilyen a Bibliát profin felállított csapdának nevező bejegyzés, az, mely szerint Kolozsvár „multikulti” volna, továbbá: az Erdélyi Napló Orbán Viktor kihelyezett pártlapja, a székelyföldi autonómiát népszerűsítő portál náci blog, melyben „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” hívja a Sólyom László által március 15-én kitüntetett alkotóinkat, melyben arra szólít fel: vegyék el a március 15-én felvonuló teológusoktól zászlóikat, melyben azt állítja, az egyházi ingatlanokat azért követelik vissza, hogy ismét az egyházfők lehessenek „a megkérdőjelezhetetlen, egyetlen legitim urak…” /Bagoly Zsolt: Visszavont becsmérlés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./
2008. január 11.
Czika Tihamér hozzászólt Csutak István Székelyföld modernizációjáról szóló cikkéhez. Csutak írása hiánypótló és nagyon időszerű, nézőpontja hiányzik „tájaink nemzeti-keresztény nacionalista közéletében” – írta Czika. A székelyföldi értelmiség töredezett és érdektelen ilyen kérdésekben. Mindenkinek a maga kisebb háztája a legfontosabb, akár versenyben is a másikéval. Az erősödő székelyföldi politikai polarizáció a politikai elit teljes kettészakadásához fog vezetni. A helyhatósági választások a megkoronázása lesz Székelyföld teljes politikai kettészakadásának. – Nincs egységes politikai koncepció Székelyföld jövőjéről. A székelyföldi politikai értelmiség megosztottsága meghiúsít minden reményt egy közös terv kidolgozásáról. Székelyföld területi integritását csak a román parlament adhatja vissza, Bukaresttel kell tárgyalni erről. Bukarest azonban ellenséges és a nyugat az etnikai autonómiáért, vagy területi berendezkedés megváltoztatásért nem szólal fel. A cikkíró szerint máig nem tiszta, melyek Székelyföld földrajzi határai. A történelmi határok alapján megyünk, vagy az etnikai alapján? A történelmi Székelyföldhöz tartoznak olyan régóta román többségű területek is mint Hídvég és környéke, Bodzaforduló és környéke, Gyergyótölgyes és vidéke, vagy 2-3 Marosvásárhely környéki mezőségi falu. Az etnikai határ alapján ki kell hagyni ezeket a vidékeket, de be kell venni olyan területeket, amelyek, bár történelmileg nem tartoztak Székelyföldhöz, de az etnikai határon vannak, ezért kihagyhatatlanok: Gyimesbükk, Apáca, Ürmös, Alsórákos, Olthévíz, Székelyzsombor. A nagyobb probléma Maros megyében van, ahol a történelmi Marosszék határán kívül (de annak mentén) sok magyar többségű falu van mind Szászrégen, mind Dicsőszentmárton irányában. Székelyföld határairól még magyar konszenzus sincs. Czika hozzátette, az erdélyi elit – beleértve a székely politikai elitet is – nem érdekelt egy konfrontációban a román kormányzattal a régió területei szabályozásának megváltoztatásáért. Mostanában hallatszik: „mi küzdeni fogunk az autonómiáért”! Aztán jön a túlsó oldal, hogy mi is, még jobban. Ez nacionalista tromfolás, írta Czika. Ugyanakkor gazdasági összeszövődések vannak román érdekekkel: a magyar vállalkozások szoros hálóban vannak román politikusok bizniszeivel. – Székelyföld gazdaságát lehetetlen egységes fejlesztés alá vonni, egységes adminisztráció nélkül. Czika Tihamér szerint „az élet szinte minden kérdését nemzeti és keresztény szempontból megítélő domináns értékrend a székelyföldi értelmiség körében nem EU kompatibilis”. Az értelmiség elsősorban kulturális, irodalmi, egyházi vagy népművészet centrikus. Székelyföldön „a hangadók még ma is a középkorú, vagy idős nacionalisták” és a cikkíró nem látja, hogy ez fejlődne, „ideológiailag liberálisabb irányba”. Czika Tihamér kárhoztatja a nacionalista mentalitást. (Forrás: figyelo. ro) /Czika Tihamér: Valós vagy virtuális régió Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., folyt. 11./ Czika Tihamér az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácsadója, blogger. Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. január 12.
Csutak István politikai esszéje kapcsán vita bontakozott ki. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyét egyesíteni kellene. A Transindex hírportálon Czika Tihamér kapcsolódott a vitához, ,,erdélyi konformista sajtópocsolyának” nevezve a hazai ,,nemzeti-keresztény nacionalista” kurzust, amely ellen liberálisként keményen fellépett. Írása destruktív, ahogyan Székelyföld ,,dicső múltjáról” beszél, az cinikus és dehonesztáló. A modernkedő fiatalember a régió mai állapotát az európai trendektől idegennek tartja. A Háromszék témához kötődő vitázók zömmel a széki szerveződés mellett foglaltak állást. A székek, megyék, Székelyföld kulturális és szellemi, nyelvi identitást hordozó és meghatározó képződmény, a magyar nemzettudat egyik tartománya. Érték – hangsúlyozta Sylvester Lajos. A véleményt formáló értelmiségieknek ezért kell az itt élők székelyföldi tudatára alapozniuk. Egy leendő Székelyföld koordinált vezetésének a székekre (kistérségekre) kell alapoznia, s a vezetést arányos képviselettel lehet megoldani. /Sylvester Lajos: Székelyföld mint tudati tényező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. február 5.
Czika Tihamér aggodalommal olvasta a Románia Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tanügyi törvénymódosító javaslatait. A magyar oktatás Romániában lassan az egyházak kezére kerül. Ő ezt nem tartja jónak, de véleménye nem köthető az RMDSZ-hez. Európában a szekuláris oktatás már több száz éves hagyománynak számít. Czika szerint az oktatás és a tudomány „államosítása”, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300-400 év tudományos, technológiai, orvostudományi művészeti felvilágosodását, kibontakozását. A magyar közösség azonban visszafelé halad. Sepsiszentgyörgyön a jó teljesítményű állami Székely Mikó Kollégiumot lassan kiszorítja a Református Kollégium az épületből. Ugyanilyen gondokkal küzd Kolozsváron a Báthory és a Brassai is. Az egyházak visszakapják az épületeiket, majd lassan elsorvasztják az állami iskolákat bennük, és a sajátjaiknak adnak helyet. Kolozsváron a legjobb óvoda az unitárius óvoda. Egy barátja jó óvodába szeretné adni a gyerekét, de azt már nem szeretné, hogy ilyen zsenge kortól indoktrinálják. Szórványvidéken szinte elképzelhetetlen kisebbségi oktatás az egyházak nélkül. Javasolják, hogy a vallásoktatás legyen kötelező a középiskolában is. Czika szerint felháborító, hogy egy szülőnek közjegyzői nyilatkozatot kell most is leadnia, hogy elemi és gimnáziumi osztályokban ne kötelezzék a gyerekét vallásórára. Javasolják, hogy a felekezeti tanintézmények teljes állami támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor pedig olyan szintű autonómiát kérnek ehhez, ami a cikkíró szerint elfogadhatatlan. Sokan attól félnek, hogy a román állam nem garantálja az anyanyelvű oktatás fenntartását, autonómiáját, fejlesztését. Ez a félelem Czika szerint alaptalan. Van magyar államtitkár a Tanügyminisztériumban, több erdélyi tanfelügyelőség elnöksége vagy alelnöksége magyar, „több magyar iskolát sikerült az utóbbi 18 évben létrehozni, mint amennyi valaha is létezett Erdélyben”. /!/ A cikkíró szerint az egyházak által visszakapott épületek a közösség közvagyonát képezik, nem az egyházak saját vagyonát. Czika szerint a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 5.
A keresztény hitet és az ateizmust szembeállítva sokan próbáltak vitatkozni, de egyikük sem jutott sehova. Ennek az az oka, hogy az ateizmus bizonyos értelemben vallás, ugyanúgy, mint mondjuk a lutheranizmus, vagy akár az iszlám. Czika Tihamér, ahogy mondja, tudományos tényekre épít egy világszemléletet ebben Isten számára nincs hely. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa viszont úgy véli: a világ bonyolult szerkezete és működése egyenesen követeli egy ilyen entitás, Isten létezését. Czika Tihamér eszménye a humanizmus, amellyel egyet lehet érteni, egyetlen dolgot leszámítva: az ember, mint erkölcsi standard túlságosan hajlékony, a lelkiismeret túl könnyen idomul szinte bármihez. A 20. század eseményei pontosan kimutatták, milyen következményekkel jár az, ha az embert tesszük meg minden dolgok mércéjévé, sem Hitlert, sem Eichmant, vagy Mengelét, de még Sztálint sem kínozta a lelkiismerete. Czika felhozhatná ellenérvként az inkvizíciót, a boszorkányüldözést, a keresztes hadjáratokat stb. Egyikük állítására sincs egyértelmű bizonyíték. A gond az érveléseddel ott kezdődik, hogy rengeteg meg nem értett, vagy félreértett dologból kiindulva Czika tagadja a vallás létjogosultságát, kifogásolja az egyházak a működését. A vallásos iskolák a hitetleneket nem tették hívővé. Egyvalamit viszont nyújtottak ezek az iskolák: tartást, kitartást, azt, amit jobb szó híján hátgerincnek neveznek. A romániai magyar sajtóban vita kezdődött az iskolai vallásoktatásról, az egyházi iskolák szerepéről. A vitaindítót Czika Tihamér jegyzi. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs ok aggodalomra... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 6.
Czika Tihamér írása /Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás?, Szabadság, febr. 5.) véleményformáló újságcikként jelent meg, azonban a „hallottam, beszélik, olyan jelzéseket kaptam” féle érvelés nem felel meg a szakmai erkölcsnek, az újságírói etika írott és íratlan szabályainak. A cikk felvezetésének fellengzős kijelentése, mely szerint „az oktatás és a tudomány »államosítása«, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300–400 év tudományos, technológiai, orvostudományi és – mondhatnánk akár – művészeti felvilágosodását, kibontakozását” egyoldalú kijelentése, ellentételezéséül állhat egy másik idézet. „Mindkettőnek, vallás és természettudomány munkájához szükség van az Istenben való hitre. Csak a vallás számára az Isten a gondolkodás kezdeténél, a tudomány számára a végénél. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál a betetőzését minden világnézeti elmélkedés felépítésének… Akárhová és bármily messzire is tekintünk, vallás és természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást” mondta Max Planck. Czika írásának nagy része sunyi kis csúsztatások, az igazság elferdítésének sorozata. Mindenáron a szekularizált oktatást szorgalmazza, türelmetlen és erőszakos hangsúllyal. Mennyivel jobb, különb az a szülő, aki ateistaként óhajtja gyerekét nevelni, mint az, aki vallásosként? Vajon Böjthe Csaba milyen egyházi „fondorlatból” vállalta fel az árva gyerekek nevelését, segítését? /Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2008. február 7.
Czika Tihamér válaszolt Ercsey-Ravasz Ferenc újságírónak. Egyet ért abban, hogy nincs értelme a keresztény hitet és az ateizmust szembeállítva vitába szállni, mert annak vége nem lesz. Czika csak az erdélyi magyar oktatás legjavának egyházi kézre kerülését kifogásolta. Mégis válaszol az ateizmus-kritikára: az ateizmus nem vallás. A humanizmus fényévekre áll mindentől, ami egy vallást jellemez. Czika szerint „konkrét tudományos bizonyítékok sorozata támaszt alá olyan általánosan elfogadott elméleteket, amelyek megcáfolnak mindent, amit Isten létezéséhez kötnek”. „A tudomány mai állása szerint kijelenthető: szinte bizonyos, hogy Isten nem létezik. ” Ez válaszolja Adorján Jánosnak is. Czika visszatért vitatémájára, helyteleníti az egyházi oktatás térnyerését, mert értékrendjükben „csatolt csomagként ott vannak a szokásos problémák bizonyos területeken, ahol az általuk szorgalmazott értékrend mégis időből kiesett: egyház és állam el(nem)választása, homofóbia, szabad szexualitás-ellenesség, modernizáció-ellenesség, a közhelyesnek számító »materialista világ«-ellenesség (külön vita lenne, hogy ez mit is jelent), állandó nacionalista beütések. ”Czika nem fogadja el azt, hogy ne bízzák magukat a román államra, mert nincs garancia, hogy nem fordítnak minden törvényt vissza, mondván: „szinte biztosak lehetünk benne, hogy ilyesmi nem fog bekövetkezni. ” Nem lenne jobb a helyzet, ha az egyházaké maradnának az iskolák. Czika fenntartja: az egyházi ingatlanok elsősorban a közösségek, nem az egyház céljait kell hogy szolgálják. /Czika Tihamér: Az egyházak tevékenységét egyszerűen nem kritizálod. Hogy miért? Mert nem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Előzmény: Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs ok aggodalomra... = Szabadság, febr. 6. Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság, Szabadság, febr. 6.
2008. február 7.
Érdekes és hasznos is lehetne a Szabadság február 5-i számában Czika Tihamér és Ercsey-Ravasz Ferenc között kibontakozott vita az iskolák állami vagy egyházi tulajdonáról és felügyeletéről. Ugyanakkor Ercsey-Ravasz válaszában az ateizmusról és vallásosságról is értekezik. Két dolgot nem lehet tenni: tudományos érvekkel megpróbálni bizonyítani Isten nemlétét, illetve teológiai érvekkel kétségbe vonni a tudomány eredményeit, szögezte le Nagy László, hozzátéve, nem ért egyet azzal, hogy a kreacionizmust az evolúcióelmélettel egyenrangú tudományos elméletként mutassák be. /Nagy László, fizikus, egyetemi tanár: Oktassuk-e a kreacionizmust? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2008. február 9.
Czika Tihamér feltette a kérdést: „De kérdem én, mi a garancia arra, hogy az egyházainkon belül jobb lesz ezeknek az iskoláknak?” Márton Áron püspök mondta 1939-ben: „Az Egyház bármilyen alkudozásokra és megegyezésekre kényszerült is, a neveléshez való jogát alku tárgyává nem tette soha. ” „Iskoláink hivatása, hogy a gondjaira bízott gyermekeket úgy neveljék, hogy a feladatokra alkalmasak legyenek, ami erős jellemmel, munkakészséggel, a hivatás szeretetével és eleven közösségi tudattal párosul. ”Márton Áron püspök gondolatai ma is érvényesek. /Vízi Ildikó: Válasz helyett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Előzmény: Czika Tihamér: Az egyházak tevékenységét egyszerűen nem kritizálod. Hogy miért? Mert nem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2008. február 11.
Mitől olyan magas az unitárius óvoda nívója? Minőségi tanítást csak minőségi tanárokkal lehet megvalósítani. Ezért olyan keresettek ezek az óvodák-iskolák-egyetemek, mert magas nívójú tanítás és igaz emberré nevelés folyik falaik között. Milyen minőségben hirdeti ex cathedra Czika Tihamér, hogy „a 21. század Európájában az oktatásnak szekulárisnak kellene lennie”? Követi-e Czika Tihamér az annyira áhított szekularizált iskolák problémahalmazát? Köszönet Böjte Csaba atyának az elesett gyermekek gondozásáért, köszönet az unitárius egyház óvónőinek, a felekezeti iskolák és a Sapientia Egyetem tanári karának és mindenkinek, aki a fiatalságnak az örömöket tanítja. /Keintzel Cornelia, tanár, lexikográfus: Egyházi, nem egyházi. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2008. február 11.
Czika Tihamér és Ercsey-Ravasz Ferenc vitájában Czika Tihamér kioktató, fennhéjázó hangneme zavaró. Czika szerint a „tudomány mai állása szerint kijelenthető: szinte bizonyos, hogy Isten nem létezik”. Valójában ezt senki nem tudná bizonyítani, ez nem tény, ez állítás. /Sikó Csaba: Czika–Ercsey vita margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2008. február 12.
Czika Tihamér cikkében csak az egyházi oktatás becsméreléséig jutott el. Figyelmen kívül hagyni azt, hogy az egyház számos hibájával együtt művelődést, kultúrát, tudományt, iskolát tudott alkotni az utóbbi kétezer évben, több mint szűklátókörűség, ez célzatos rosszindulat, szögezte le Donogán Péter. Az egyház értékrendet tudott alkotni, amely biztos útmutató az ezt igénylők számára. A Czika által ajánlott ateista értékrend alapértékei: Duna-csatorna, Recsk, Gulág. Czika tájékozatlanságát bizonyítja például a Böjte Csaba vezette gyermeknevelési program, továbbá a kolozsvári unitárius, katolikus és református iskolák a város vezető tanintézeteivé váltak. Vitathatatlan, az állami, világi iskola adott sok jól képzett értékes, egészséges értékrenddel rendelkező polgárt a társadalom számára. A kétezer éves kereszténység több mint ezer éve megvédte magyar nemzetét, nemzetiségét azzal, hogy oktatott és lépést tudott tartani a kor követelményeivel. /Donogán Péter: Melyik a jobb? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2008. február 12.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerülnek szóba a felekezeti iskolák, illetve a felekezeti oktatás egyes problémái (pl. az államilag támogatott felekezeti oktatás kiterjesztése az I–VIII. osztályokra is stb.). Az Európai Unió tagállamaiban a tanulók nagy része semleges világnézeti (világi jellegű) állami intézményekben tanul. Pokorni Zoltán volt tanügyminiszter szerint Magyarországon emelkedett az egyházi fenntartású oktatási intézmények száma, de ez automatikusan nem eredményezett minőségi ugrást. Az erdélyi magyar oktatásban egy párhuzamos oktatási rendszer van kiépülőben: az országos magyar nyelvű gimnáziumi hálózat 14,92 százaléka felekezeti jellegű. Dr. Kósa Ferenc egyetemi tanár egyetért Czika Tihamér megállapításával, hogy a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Dr. Kósa Ferenc, biológus, egyetemi tanár: Vallás és oktatás Európában és Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2008. február 13.
Bogdán Tibor csökkenő érdeklődéssel olvasta a Szabadság hasábjain a világi és az egyházi oktatás viszonyáról, szerepéről kibontakozott vitát. A vitázó felek egyik vagy másik oktatási forma elsőbbsége mellett törnek lándzsát. Czika Tihamér attól tart, hogy a romániai magyar oktatás az egyházak kezére kerül, a kisebbségi oktatás egyházi oktatássá válik. Válaszában Ercsey-Ravasz Ferenc indulatosan védelmezte az egyházi iskolákat. Azonban jelenleg az anyanyelvű oktatást még mindig nem természetszerű jogként biztosítják, az is-is jegyében kellene a helyes választ keresni. A kétfajta iskolának adott a maga egyformán fontos helye, szerepe, rendeltetése a nemzetiségi oktatásban. Az egyházi és a világi oktatásnak nem szabad tehát szembekerülnie egymással. Az egyházi és a világi kultúra ma már aligha lehetnének meg egymás nélkül. Einstein fogalmazásában, a tudományból az első korty az ateizmus, de a pohár mélyén ott van Isten; Heisenberget megvallotta: őt ugyan nem érdekelte Isten léte, ám a munkája során találkozott vele. /Bogdán Tibor: Nem lehetne inkább is-is? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2008. február 13.
Czika Tihamér az Új Magyar Szó internetes portálján /maszol/ újból kifejtette elutasító nézetét a vallással, a vallásos neveléssel kapcsolatban. Istentiszteleten, egyházi oktatást védő cikkben megtalálhatók a közhelyek: a világ rossz úton halad, és szükség van az egyház „erkölcsi nevelésére”. A mai fiatalok felszedik a sok szemetet a tévéből, társadalom hanyatlik. Ez nem igaz, szögezte le Czika. A társadalom egyszerűen átalakul, új értékeket teremt, s lecseréli a régiek egy részét. A XIX. század végén sokan a hagyományos magyar nemesi társadalmat féltették a liberalizálódó, iparosodó kiegyezéskori világtól. A múlt század ötvenes éveiben egyesek a harmincas, negyvenes évek katonás, nacionalista berendezkedéséért nosztalgiáztak a feltörekvő kommunizmusban. A kilencvenes évek végén a nyugatiasodástól kezdték félteni a közösség jövőjét. Ennek fő hangadói az idősebb, alkalmazkodásra képtelenebb korosztályból valók. A nosztalgiázók csupán Nagy Magyarországot látják. Nem akarják látni a magyar királyság kisebbségi asszimilációs, diszkriminatív politikáját. Czika jónak tartja a tévé és az internet befolyását. A világ talán nyitottabb, racionálisabb, toleránsabb a kisebbségek iránt. Úgy hívják ezt, hogy fejlődés. Czika kijelentette, a világ mindig is materialista volt. Nem volt kevésbé materialista a vagyonokat felhalmozó egyház, arisztokrácia és polgárság. Szerinte mára a vagyoni viszonyok kiegyensúlyozottabbak lettek. Jobb volna, ha „a püspökúrnak hódolnánk? Ez biztos tetszene az egyházainknak, csakhogy a világ megváltozott egy kicsikét. ”Czika intett: szabad piac van. Tanuljunk meg versenyezni. Tagadhatatlan az egyházak szerepe a modern nyugati társadalmak értékrendjének kialakulásában. A cikkíró megmagyarázta: „az erkölcseinket ma sem a vallásunkból vesszük, hanem egyszerűen a szüleinktől tanuljuk el otthon. ” /Czika Tihamér: Értékvesztés vagy értékváltás? = Maszol. ro, febr. 13./
2008. február 14.
Az egyház közoktatásban való szerepvállalását hevesen támogatók közül többen szembehelyezték az evolucionizmust és a kreacionizmust. Markó Bálint biológus kifejtette, az egyházak hangsúlyozzák Isten szerepét a teremtésben és az emberi lélek isteni eredetét. Markó Bálint szerint számos kísérlet bizonyította (!), hogy egyszerű szervetlen anyagok elegyéből bonyolult szerves vegyületek is kialakulhatnak, tehát az élet kialakulása lehetséges volt viszonylag egyszerű, ősi körülmények között. Az egyházak a közoktatásban szerepet vállalhatnak, ha nem élnek vissza helyzetükkel és nem próbálják kigyomlálni a tudományt a tananyagból. Az egyházi iskolák létezésének szükségességét az egyházak múltban betöltött szerepével nem lehet indokolni. Az erdélyi magyarságnak egy útja van: a modernitás, a nyitás és nem a bezárkózás. Az erdélyi egyházaknak választ adniuk arra, hogyan kezeljék a gyorsan változó világot. /Markó Bálint biológus, BBTE egyetemi adjunktus: Miből lesz a cserebogár? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5.
2008. február 15.
Nagy Károly osztja Czika Tihamér aggodalmát az egyházi iskolák kizárólagosságával kapcsolatban, ugyanis ha tovább folyik az egyházi épületekben működő mai magyar iskolákkal kapcsolatos „kiszorítósdi”, akkor megszűnik a magyar nyelvű világi oktatás. Márpedig a világi oktatás Európa szerte a demokratikus forradalmak vívmánya. Nagy Károly a múlt század 30-as éveiben egyházi iskolába kényszerült, mert anyanyelven akart tanulni. Az iskolában tanítói térítették őt. A cikkíró akkor vált ateistává miután elolvasta Darwin a fajok eredetével kapcsolatos könyvét. Nagy Károly szerint a vita hangneme kezd eldurvulni, kezdetét vette a komcsizás és a leckéztetés! /Nagy Károly: Jogos aggodalmak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 15.
A Kolozsvári Református Kollégium és egykori utódiskolái öregdiákjainak Apáczai Csere János Baráti Társasága választmánya szerint Czika Tihamér cikke tájékozatlanságról árulkodó okvetetlenkedés. Cika az európai szellemiségben fejlődött történelmi egyházi tanintézetek falát próbálja bontani. Miközben pl. a Farkas utcai Református Kollégium egy reálosztály indíthatásáért folyamodik a hivatalosságokhoz, akkor Czika Tihamér félti a szekularizációt a felekezeti oktatás térhódításától. Hogy lehet kifogásolni azt, hogy a tanulók elvárják az élet keletkezésének több oldalról történő megvilágítását? /Az Apáczai Csere János Baráti Társaság választmánya: Válasz Czika Tihamérnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 15.
Czika Tihamér két írásában megkérdőjelezte az egyházi iskolák szükségességét, szerinte csakis az állami iskoláké lehet a jövő, írta Asztalos Lajos Az egyházi iskolák folyamatosan alkalmazkodtak a kor növekvő elvárásaihoz. Miért kell aggódni, ha a pártállami rendszer bukása után ismét teret nyernek az egyházi iskolák? Eldurvult világunkban nem árt, ha megismerkednek a tíz parancsolattal. Úgy tűnik, a kommunizmus évtizedeiben sikerült az agymosás: az egyházi iskolák a maradiság fellegvárai, a nacionalizmus melegágyai. Ezt visszhangozza Czika Tihamér is, amikor fölemlíti, hogy a vallásórákon „csatolt csomagként ott vannak... az állandó nacionalista beütések”. Az egyházi iskolák építésére az állam, kormány egy megveszekedett vasat sem adott. Az egyház vagyonából, a hívek adakozásából összegyűlt javakból építkeztek. Szó sem volt közmunkáról, különösen nem a jobbágyokéról. A református és az unitárius egyháznak nem voltak jobbágyai. Ideje volna ezt az első világháború után kitalált és azóta – így a jelenlegi polgármester által is – sulykolt román jobbágyos mesét figyelmen kívül hagyni. Az egyházi iskolák teljes állami támogatást akarnak élvezni. Mégis, miből tartsák fönn magukat ezek az iskolák, ha az ehhez szükséges alapot, földjeik és erdeik legnagyobb részét az első világháború után a román állam kisajátította, majd a maradékra a pártállam tette rá a kezét? Czika Tihamér írta, nézzünk szembe a történelmi valósággal, nézzünk szembe saját bűneinkkel. Érti ez alatt a román jobbágyokat. Nos, a mi bűnünk-e talán az, hogy amikor a románok a XIII. század végén, a XIV. század elején megjelentek Erdélyben, a folyóvölgyekben, a jó földeken már ott voltak a mi eleink? Ezt bizonyítja a településnevek, a kis folyók nevének nagy többsége. /Asztalos Lajos: Egyházi iskola, nacionalizmus, közmunka, fejlődéselmélet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 16.
Vita alakult ki a felekezeti oktatás „létjogosultságáról”. A vitatkozó felek hajlamosak összemosni az egyházi iskolák, illetve az állami iskolákban történő vallásoktatás kérdését. Olyan vélemények hangzottak el, miszerint az egyházak egyre inkább „rátelepednek” az iskolákra, ez a kisajátítás pedig különösen a magyar nyelven folyó tanítás esetében bizonyul károsnak. Erről fejtette ki véleményét Kötő József, volt oktatásügyi államtitkár a vele készült beszélgetésben. Az utolsó alkotmánymódosítás alkalmával – ebben az RMDSZ-nek is oroszlánrésze volt – az oktatás három pillérűvé vált: állami, magán és felekezeti. A történelmi egyházak megkapják az intézményalapítási jogot. Ezeket az iskolákat – az új oktatási törvény szerint – államilag is finanszírozzák majd. A felekezeti iskolák is annyi pénzt kapnak, ahány gyermek számára biztosítanak helyet. Kötő csúsztatásnak érzi az olyan kijelentéseket, miszerint a felekezeti iskola olyan műhely lesz, ahol évszázadokkal elmaradó ismereteket, nevelést, etikát sulykolnak a tanulókba. Valójában az egyházi tanintézetek állami tantervek szerint fognak működni, a tanulók pedig ugyanazokat az ismeretanyagokat fogják elsajátítani, mint a többiek. A vallásórák keretében ismertetik majd a valláselméletet. Téves az az állítás, miszerint a felekezeti iskolák a prozelitizmus műhelyei lesznek. Az egyházi iskolák nyitottak bármilyen vallású gyermek számára. Semmilyen kényszerről nincs szó. Az egyházi iskolába tolonganak a jelentkezők. Valami oka csak lehet ennek. Ezt nem érti meg például Czika Tihamér, aki liberális oldalról ront neki a kérdésnek. Nem kell betiltani az egyházi iskolákat, oda ugyanis azok mennek, akik ezt kívánják. Az európai helyzet eltérő, van olyan ország, ahol az állam száz százalékban finanszírozza a felekezeti oktatást. Franciaország liberálisan kezeli a vallásoktatást az állami iskolákban, de támogatja az egyházi oktatást az átvállalt feladatok függvényében. Ez a helyzet Magyarországon is. Itt van például Győr esete. Túljelentkezés van a bencéseknél, versenyvizsgát is tartanak. Minden bizonnyal azért, mert a szülők tudják, hogy ott minőségi oktatásban részesül gyermekük. Azt állítják, hogy Erdélyben az egyházak a leszakadás, az elszigetelődés, a modernizáció-ellenesség fészke, holott épp ezeknek a felekezeti iskoláknak volt a legnagyobb szerepük az európai kultúrának, a haladó szemléletnek a közvetítésében. Szabédi László unitárius iskolába járt, utána Strasbourgban az unitárius teológiára. De ez nem akadályozta meg abban, hogy szabadgondolkodó emberré váljék. Az egész erdélyi műveltség, az a transzszilván szellem az egyházi iskolákban jött létre, ez nem tűnik el máról holnapra. Éppen a szabadgondolkodók tanúsítanak ilyen agresszivitást, ahelyett hogy a szabad választást és a versenyszellemet népszerűsítenék. A vita során elhangzott: „fennáll a veszély”, hogy az erdélyi oktatás legjava „kerül egyházi kézre”. Nem lehet előítéletekkel megközelíteni ezt a kérdést. A holland oktatáskutatók, pszichológusok azt mondják: a mai állami iskoláknak az a nagy hibája, hogy csak ismereteket közölnek, nem nevelnek, nincs személyiségformáló jellegük. Vajon a felekezeti iskolák nem épp ebben tudnak talán többet nyújtani, mint az államiak? /SZ. K. : Versenyhelyzet, minőségteremtés, a szabad választáshoz való jog. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./
2008. február 16.
Egy ifjú megosztotta töredékesen felszedett, általa világmegváltónak hitt és hirdetett ismereteit a világgal. Felsorakoztak mellette a tudomány védelmében fiatal egyetemi tanárok, hogy kioktassák a tudatlan kreacionistákat, mennyire eltévelyedtek s még a sötét középkor hitvilágában vergődnek, és mindezt tanítani s akarják a felekezeti iskolákban. Elszomorító, hogy a jövő magyar értelmiségét oktató fiatal egyetemi tanárnemzedék mennyire tájékozatlan a felekezeti oktatást illetően. Kolozsváron 15 éve működnek az újraindított felekezeti iskolák, amelyek eredményeikkel, szellemiségükkel felhívták magukra a közösség figyelmét, s ma már legjobb iskolák között tartják számon. Ezért kellett szervezett össztüzet zúdítani az egyházakra? Szabad-e szembeállítani egymással a tudomány és a vallás által kialakított világképet? Isten léte nem bizonyítható, hangsúlyozta Szabó Árpád, unitárius püspök. „A tudásnak a tudatlanság, és nem a hit, a hitnek pedig a hitetlenség, és nem a tudás az ellentéte. ” /Dr. Szabó Árpád, unitárius püspök: Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./
2008. február 17.
Az utóbbi hetek sajtójában visszatérő motívumként gyakran szerepelnek iskolai hitoktatással kapcsolatos témák. Hogyan lehetséges ilyen felszínes tájékozottsággal, tárgyilagosságot nélkülözően, gátlástalanul támadni a vallással kapcsolatos dolgokat? Erőre kaptak a szabadkőműves eszmék? Az iskolai hitoktatás létjogosultsága ellen agitálnak? Miért ne lenne létjogosult a vallásóra az iskolai törzsanyagban? /Gál László: Kérdéseim... = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./
2008. február 19.
Czika Tihamér nem számított arra, hogy ilyen indulatosan fogadják cikkét. Köszönetet mondott Nagy Lászlónak, hogy megmutatta, mi a különbség a tudomány és az áltudomány között. Hálás Kósa Ferencnek, Markó Bálintnak és Nagy Károlynak, akik mellette érveltek. Czika elutasította, hogy az egyház „bekeményített tekintélyelvű rendszerét nem érheti bírálat. ” Aki kritikus velük szemben, „azt eltiporják, kirúgják, áthelyezik, ellehetetlenítik” – ezek „több évszázados uralkodhatnékom beidegződések”. Czika megmagyarázta, hogy az „egyház is a nép adójából működik”. „Az egyházakról kritikusan írni az erdélyi konformista sajtóban tabunak számít” – szerinte. A magyarországi jobboldaltól lemásolt kommunistázást Czika nem kívánja minősíteni. A cikkíró úgy tudja, hivatalos felmérések szerint ma már ateista többségű állam például Franciaország, Svédország, Csehország, Hollandia, Észtország, Németország, továbbá a legtöbb európai ország állami oktatási rendszerében vagy teljesen tiltott a vallásoktatás a világnézeti semlegesség nevében, vagy ha van, akkor csak fakultatív. Czika szerint „az erkölcsi nevelést a szüleinktől kapjuk, nem az egyháztól”, továbbá az egyházak lassan-lassan kitúrják épületeikből éppen azokat a magyar iskolákat, amelyeket keserves harcok árán szereztek vissza a tanárok és a szülők a kilencvenes évek elején. /Czika Tihamér: Csak az órát állítsuk vissza, ne az időt! (Hofi Géza) = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2008. február 19.
Az erkölcs igenis kapcsolatban van a hittel, a hitbeli meggyőződéssel, írta Antal József ny. református lelkész. Helyes javaslat, hogy a nem egyházi iskolákban is tanítsanak etikát. Csak az a kérdés, hogy milyent. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Ismerjük Nietzsche Übermensch elméletét, annak a kiteljesedését, az Isten nélküli evolúció megvalósulását, a német felsőbbrendűség eszméjét, ismerjük a proletár erkölcsöt, az osztályharcos öntudatot annak talán százmilliós áldozatával együtt. Ismerjük a vadkapitalizmus erkölcsét. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Nekünk Tízparancsolatunk van évezredek óta, és azt szeretnénk, ha sikerülne a gyermekeinket annak a szellemében nevelni, keresztény nevelésre van szükség. /Antal József ny. református lelkész: Jogos aggodalmak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./
2008. február 22.
Nem érez olyan mély ellentmondást az állami és felekezeti oktatás között, mint ahogy a sajtóvita nyomán az olvasókban kialakulhatott, pedig világi iskolában tanít, írta Kassay Ildikó /Brassai Sámuel Elméleti Líceum/. Többek között az önismeret hiányára utal az is, hogy túlzott elvárásokat tápláltak az egyházakkal szemben. Ezt mindenképpen indokolta az a nemzetmentő szerep, amit az egyház Trianon után, de különösen a kommunizmus éveiben felvállalt. Az esélyegyenlőség elve az iskolák tanári karának a megválasztása során csorbul, írta a hozzászóló. Az egyházi iskolák vezetőinek jogukban áll megválasztani tanáraikat, míg az állami intézmények vezetőinek nincs. Ezért hátrányos helyzetben vannak az állami iskolák. Ezt megszüntetni csak úgy lehet, ha a világi iskolák is megválaszthatnák alkalmazottaikat. Remélhető, hogy a készülő tanügyi törvény áttörést hoz ebben a vonatkozásban. A legnehezebb probléma itt mégis az állami intézmény zavartalan működéséhez szükséges iskolaépület biztosítása ott, ahol az egyház nem teszi ezt lehetővé. Ki lehetne dolgozni egy olyan példaértékű modellt, amely az ugyanabban az épületben működő egyházi és világi iskolák együttélését szabályozná. /Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum matematika szakos tanára: Kié az iskola? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény. Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. május 30.
Ingyenes buszjáratot indít a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok számára Antal Árpád RMDSZ-es sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, „Gyere haza!” programjának első lépéseként. A mikrobuszok május 30-án délután öt órakor indulnak Kolozsvárról a Szent Mihály-templom melletti parkolóból és június elsején délután 5-kor indulnak vissza a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal elől. Czika Tihamér, az RMDSZ központi kampánystábjának tagja elmondta, legkevesebb húsz-harminc jelentkezőre számítanak. Antal Árpád jelezte, amennyiben a marosvásárhelyi diákok is igényelnék a szavazási napra való hazaszállítást, arra az útvonalra is biztosít járatot. /Fleischer Hilda: Buszok hozzák a szavazókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2008. augusztus 16.
Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2008. szeptember 8.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
